Honti Pedagógustalálkozó 2016
A Pongrácz Lajos Alapiskola szervezésében és a mellette működő SZMPSZ Alapszervezete és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Lévai–Nagykürtösi Területi Választmánya társzervezésében került megrendezésre az idei tavaszi szakmai nap 2016. április 13-án a Pongrácz Lajos Alapiskolában. A régió óvodáiból, iskoláiból és a helyi középiskolákból összesen 60 pedagógus vett részt a továbbképzésen. Az évenként megrendezett találkozó célja az, hogy a továbbképzés lehetősége elérhető közelségbe kerüljön a pedagógusok számára, és olyan új módszerekkel és technikákkal ismerkedjenek meg, amelyeket hatékonyan alkalmazhatnak munkájuk során.
A megjelenteket Lészkó Katalin igazgatónő üdvözölte, köztük Révész Angelikát, a Közös Tanügyi Hivatal vezetőjét, Jókai Tibort az SZMPSZ országos elnökét. A rendezvény megnyitóján részt vett városunk polgármestere, Gregor István mérnök is. Két kisdiákunk, Fehérváry Flóra és Pikács Dorka 2. A osztályos tanulók népdalokkal köszöntötték a jelenlévőket. A köszöntő szavak után a résztvevők előzetes bejelentkezés alapján három helyszínen kezdhették meg a munkát.
Az Élményszerű vizuális nevelés egyre több pedagógust vonz a regionális továbbképzésekre is. A tavaszi szakmai napon immár harmadik alkalommal foglalkozhattak a régió óvónői, ill. alsó és felső tagozatos pedagógusai a vizuális nevelés módszereivel és technikáival, melyek alkalmazásának célja a gyermekek kreativitásának fejlesztése. Aki nem elégszik meg a „hagyományos” színezéssel és szeret kísérletezni, új technikákat kipróbálni, az Török Zita és Karácsony Krisztina, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola művésztanárai segítségével kaphatott támpontokat ahhoz, hogyan használhatók újszerűen a különböző művészeti eszközök. A foglalkozások érdekesek, változatosak és nagyon pörgősek voltak, hiszen a nap végén 10 elkészült munkával térhettek haza az érdeklődők. A technikák között szerepelt keretes rajz, csomagolt vonal, viaszkarc, különböző hajtogatások, tusrajzok, visszakaparások, kiemelések. Az oktatók a feladatok rövid tematikus leírásával igyekeztek ötleteket adni ahhoz, minek az ábrázolásához, kifejezéséhez tudnák a pedagógusok és a gyermekek használni a tanult módszereket és technikákat.
A tanultakat már évek óta több ipolysági és környékbeli óvónő, pedagógus alkalmazza sikeresen, mégis érdemes volt az egyes technikákat újra átismételni és új dolgokat kipróbálni. Érdeklődéssel várjuk a SZMPSZ nyári egyetemeit, ahol az élményszerű vizuális neveléssel újra találkozhatunk.
A Beszélj úgy, hogy érdekelje kommunikációs tréning vezetője Skita Erika, az Értsünk szót! program alapítója volt Budapestről. „Napjainkban nagyon más a tanítás, különbözőek a gyerekek, mindegyikükhöz más módon kell közelítenünk. A helyes kommunikáció nélkülözhetetlen az oktatói-nevelői együttműködés során. Az ilyen rövid képzés egyik lényege, a pedagógusok szemléletbeli elmozdulásának elősegítése” – mondta el bevezetőjében a kommunikációs tréner, a hídépítő. A tréning első felében irányított beszélgetés formájában körüljártunk néhány problémakört: Mi a kommunikáció?, Mi a kommunikáció célja?, Melyek a kommunikációt befolyásoló összetevők?, Hogyan van kapcsolatban a kapcsolatteremtés az érzelmekkel?, Hol siklik félre a kommunikáció?, Mit értünk az érzelmi intelligencia fogalom alatt?... Aztán gyakorlati feladatok segítségével mi is megtapasztalhattuk, hogyan működik vagy nem működik a kapcsolatteremtés, és milyen szerepet játszik benne az érzelmi intelligencia. Az érzelmeknek ugyanis nem tulajdonítunk fontos szerepet, holott a motiváció, a dicséret mint visszajelzés és egyáltalán a jó oktatói-nevelői együttműködés szempontjából elengedhetetlen, hogy figyeljünk rá. Két-három tagú csoportokban folytak a gyakorlati foglalkozások, pl mit tudtál meg két kérdés alapján a szomszédodról, és annak reprodukálása – egy percig beszél a társad, mit jegyeztél meg belőle – későn érkezik a barátod, hogyan reagálsz erre a helyzetre – ugyanazt a helyzetet többen különféleképpen látják – szöveg elmondása egymásnak, mit tud az utolsó abból visszaadni – ugyanez rajzzal, mi marad meg belőle az egymásnak elmondottak alapján stb. A tréning végén a csoport tagjai elmondhatták, mit éreztek a foglalkozások alatt, és mi az, amit elvisznek magukkal és a gyakorlati életben alkalmazni fognak.
A korai fejlesztéstől a tehetséggondozásig elnevezésű foglalkozást a Győr-Moson- Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalmi Tagintézményének munkatársai tartották. Az oktatók csapatát pszichológus, logopédus, gyógypedagógus és gyógytestnevelő tanítók és tanárok alkották. Kozma Szabolcs, a csoport vezetője, így foglalta össze röviden pedagógiai szakszolgálati feladatuk lényegét: ,,Mindenki ügyes valamiben, és mindenkinek akadnak kisebb-nagyobb nehézségei akár a mozgásban, akár a beszédben, akár a gondolkodásban. Van, akinek a beszédhangjait kell „tisztává varázsolni" ahhoz, hogy igazán kiteljesedhessen a versmondásban vagy a színjátszásban. Akadnak olyanok, akiknek a mozgását kell ügyesíteni, hogy aztán szép eredményeket érhessenek el a sportban. Sok gyermeknek a lelkét kell egy kicsit jobban és speciálisabban ápolni ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan, szorongások és gátlások nélkül élhessen.“
A foglalkozások során főként gyakorlati feladatok megoldására került sor. A képzés első részében a gyógytestnevelő tanár speciális eszközökkel fejlesztő tornagyakorlatokat mutatott be. A tárházból különféle hagyományos, érdekes, de szokatlan eszközök is előkerültek, pl. nyújtószalagok, labdák, botok, hengerek, biciklipedálhoz hasonló taposó, egy hatalmas félbe vágott labda, kis libikóka stb. Hasonlóan gyakorlati feladatokkal ismertette meg a résztvevőket a logopédus. Bemutatott néhány feladatot, amellyel a gyermekek helytelen hangképzése javítható. Ennek kivitelezésére közönséges szívószálakat és apró cukorkákat használt. Délután a csoport tagjai a legkülönfélébb táblajátékokkal és azok szabályaival, kihasználásuk lehetőségeivel ismerkedhettek meg, majd valamennyit kipróbálhatták. Végül a szakmai napot egy zenei drámajáték blokk zárta, melyben a résztvevők egy önismereti és személyiségfejlesztő mese részesei lehettek.
Az idei szakmai napról remélhetőleg minden pedagógus új ismeretekkel és a szakma iránt az új módszerek és technikák által felébresztett lelkesedéssel tért haza. Az azóta kapott visszajelzések alapján elmondhatjuk, hogy valóban így volt. A szakmai foglalkozásokon kívül sor kerülhetett régi ismerősökkel való találkozásokra, baráti beszélgetésekre és tapasztalatcserére is. Érdeklődéssel várjuk a Honti Pedagógustalálkozó 2017-et!
Bóna Tímea, Matyis Edit, Mészáros Ildikó