Honti Pedagógustalálkozó 2018

   A Pongrácz Lajos Alapiskola szervezésében és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Komáromi Regionális Központja társszervezésében került megrendezésre 2018. március 23-án a Honti Pedagógustalálkozó, Tavaszi szakmai nap a „Központban most a pedagógus” jelszó jegyében az ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskolában.

            Korunkban nemcsak a pedagógiának, hanem a pedagógusnak is meg kell újulnia – követnie kell a kor szavát, hogy iskoláinkban a tanítás és a tanulás folyamata hatékonyabb legyen. A nálunk évente megrendezett szakmai nap éppen erre teremt lehetőséget a régiónk óvodáiból, alapiskoláiból és középiskoláiból érkező pedagógusok számára. Az idén 68 résztvevője volt a találkozónak.

A megnyitó Bóna Zsolt 2. A osztályos tanuló előadásával kezdődött, aki részletet adott elő Janikovszky Éva: Ha én felnőtt volnék c. művéből. A kisdiák minden figyelmet lekötő előadása kellően megalapozta a napot. Ezt követően Lészkó Katalin, iskolánk igazgatónője üdvözölte a jelenlévőket és bemutatta a vendégeket: városunk polgármesterét, Gregor István mérnököt, Révész Angelikát, a Városi Hivatal oktatásügyi osztályának vezetőjét, Lendvay Tibort, az SZMPSZ Lévai – Nagykürtösi Területi Választmánya alelnökét és nem utolsó sorban az előadókat. Ezután városunk polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, aki megjegyezte, élvezte a kis prózamondó előadását, amely szinte gondolatmenetéből is kizökkentette. Hangsúlyozta, hogy felnéz azokra, akik továbbképzik magukat a jó cél érdekében, hisz a pedagógusok kezében van azok lelke, akiké a jövő. Mindenkinek kellemes napot kívánt. A köszöntő után Fehérváry Flóra 4. A osztályos tanuló egy kis népdalcsokorral lépett a közönség elé, majd az igazgatónő bemutatta Koháry Évát, iskolánk nyugalmazott pedagógusát, akinek képkiállítását a találkozó kísérőrendezvényeként lehetett megtekinteni. Évi elmondta, hogy négy éve nyugdíjas, és szabadidejét festéssel tölti. Eleinte kőfestéssel foglalkozott, majd papírra és vászonra kezdett festeni. A festés művészetének elsajátításában kolléganőnk, Doboš Csilla segítette és segíti, akivel szinte napi szinten találkoznak és együtt festenek. Képeiről nagyon szerényen nyilatkozott, és kifejezte reményét, hogy szeretne egyszer eljutni oda, hogy ők ketten együtt állítsanak ki. Úgy legyen!

Az emeleti folyosón a nyitóelőadást Bandiné dr. Liszt Amália, a csolnoki Német Nemzetiségi Általános Iskola vezetője tartotta, aki nemcsak iskolavezetőként, hanem pedagógiai kutatóként is működik. Szakterületei a komplex fejlesztés és a portfólió alkalmazása az oktatásban. Előadásában megvilágította a portfólió fogalmát, típusait, szerepét, az e-portfólió előnyeit és hátrányait és a portfólióval történő tudásmegosztást. Előadásának része volt a nemzetközi kitekintés és néhány gyakorlat bemutatása is. A portfólió egy kommunikációs, fejlesztő, dokumentáló, értékelő eszköz, amelyet a tanítás és a tanulás eredményesebbé tétele céljából használhatunk. Egyszerűen fogalmazva a tanulási folyamat megtervezését jelenti, amelyet végig dokumentálni lehet, visszajelzéseket, eredményeket lehet hozzácsatolni, továbbá archiválni lehet, sőt nyilvánossá is lehet tenni. Mindezt a fejlesztés céljából, és azért is, hogy lássuk, melyik az a terület, amelyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, és egyáltalán, hogy lássuk az előremutató fejlődést. A folyamatban az értékelés fontos állomás, mely megmutatja a továbblépés irányát. A felvázolt portfólió-szemlélet az iskolai tevékenységek területén újszerű volt a jelenlévők számára, eddig csak néhányan találkoztak vele.

A nyitóelőadás után a résztvevők az általuk választott szakcsoport intenzív foglalkozásán vettek részt a kora délutáni órákig, amelyet csak az ebédszünet szakított meg.

Az első szakcsoport foglalkozásának címe Kokas Klára komplex művészeti nevelés módszerének alkalmazása az óvodai nevelésben volt. A foglalkozás résztvevői Fejes Tímea gyógypedagógus, Kokas-oktató és tanfolyamvezető kiváló előadása által belekóstolhattak a Kokas-pedagógia varázslatos világába.

A program kidolgozója Kokas Klára, aki Kodály Zoltán tanítványaként végzett énektanárként és karvezetőként, majd a pszichológia és a pedagógia felé fordult. Egy terápiás hatású, zenei alapú személyiségfejlesztő foglalkozásról van szó, mely nemcsak a zenehallgatáson, éneklésen keresztül foglalkozik a gyerekekkel, de a mozgás és az alkotás is nagyon fontos része. Itt nem az azonnali eredmény, a megtanult dalok állnak a középpontban, hanem a folyamat, melynek hatására a gyerekek nyitottak, elfogadóbbak  lesznek és jobban megismerik önmagukat.

Bár ez a pár óra valóban csak ízelítő volt, ennek ellenére sokunk érdeklődését felkeltette, hogy közelebbről és mélyebbről is megismerjük ezt a pedagógiai módszert. Örülök, hogy lehetőségem volt részt venni ezen a foglalkozáson, és csak másoknak is ajánlani tudom. (Fabian Anikó, PLA)

A második szakcsoportot a Kalandok és Álmok – élménypedagógia a 21. században cím fémjelezte. Kovács Nikoletta, tanító, pedagógiai fejlesztő volt a vezetője, aki a budapesti Kalandok és Álmok Szakmai Műhely trénere.

Feltettük neki a kérdést: Mit értünk az élménypedagógia fogalom alatt?

Kovács Nikoletta: ,,Élménypedagógiának a cselekvés általi tanulás és fejlődés egyik sajátos változatát nevezzük. Az élménypedagógia a közvetlen élményt, tapasztalatot használja alapként a tanuláshoz. Olyan gyakorlati oktatás, amely eltávolítja a tanulókat az iskolapadtól, kivezeti a tanulókat a való világba, hogy próbára tegyék értékeiket, tudásukat, meggyőződéseiket, interperszonális képességeiket és kreatív gondolkodásukat.“

A továbbképzés során a csoport tagjainak különlegesnek számító helyzetekben kellett

kísérletezniük egy adott probléma megoldásán, a módszer rákényszerítette őket a cselekvésre és az együttműködésre. A pedagógusok próbára tehették tudásukat, képességeiket, kreativitásukat, és ami a legfontosabb, a személyes élményeikre koncentrálhattak. Az alapvető cél az volt, hogy a résztvevők összpontosítsanak a történtekre, elmondják az ezzel kapcsolatos érzelmeiket, hogy meg tudják fogalmazni a saját és a csoport nehézségeit, a siker vagy a kudarc okát. A feladatok elvégzése után következett a kritikus elemzés, megbeszélés és az értékelés. A nap folyamán a csoport tagjai kitűnően érezték magukat, a foglalkozás végig önfeledt, jó hangulatban zajlott. (Mészáros Ildikó, PLA)

            A harmadik szakcsoport foglalkozását Melecski Júlia, gyógypedagógus és Barthalos Réka konduktor-tanító, pszichológus vezette Te is tudod, avagy hogyan előzzük meg a tanulási zavarokat! témában. A két szakember nemcsak munkatársa, hanem alapítója is a párkányi székhelyű Artis Centrum művelődési, képességfejlesztő és rehabilitációs központnak, amely 2015-től működik, és ami nagyon fontos, hogy magyar nyelven. Célja a családsegítés új módszerének kialakítása és meghonosítása, vagyis a tanulási zavarok megelőzése, illetve a már kialakult problémák korai felismerése és kezelése. Csak informatíve ismertették a vizsgálati módszereiket és a szakembergárdát, amellyel dolgoznak. Legfrissebb  

igyekezetük a Speciális Fejlesztő Szakmák Társulásának megalapítása, ahová szakemberek jelentkezését várják. Információk róla az SZMPSZ oldalán olvashatók.

            A foglalkozásra túlnyomórészt alsó és felső tagozatos tanítók jelentkeztek, csak néhány gyógy-, illetve speciálpedagógus volt köztünk. Mint tudjuk, napjainkban egyre több

a sajátos nevelési igényű gyermek, és a pedagógusok kevés információval rendelkeznek a tanulási zavarok és viselkedésproblémák kialakulásának okairól. Tehát az volt a cél, hogy a jelenlévőkkel megismertessék az  okokat, hogy a pedagógus maga is felismerje a nehézségeket és segíteni tudja a gyermeket és a szülőt egyaránt. Természetesen a legfontosabb a megelőzés és a probléma korai felismerése, hisz a felhívó jelek már óvodában és kisiskolás korban is megjelennek. Ennek megfelelően a foglalkozás első felében váltakozott az elmélet a gyakorlattal (a pedagógusok hozzászólásai), míg végigtekintettük a gyermek fejlődési szakaszait, annak jellemző jegyeit és az időszakhoz kapcsolódó nehézségeket, zavarokat a születéstől egészen az iskoláskor befejeztéig.

            A foglalkozás második felében a foglalkozásvezetők gyakorlatokat is bemutattak: Hogyan játsszunk?, Mit fejlesszünk?, sőt játékokat is elhoztak és mutattak, amelyeket még a felső tagozatban is hasznosítani lehet.

A Tavaszi szakmai nap fontos régiónk pedagógusai számára, hisz közvetlen környezetünkben nincs sok továbbképzési lehetőség. Másrészt alkalmat ad arra is, hogy a barátok, az ismerősök találkozzanak, tapasztalatot cseréljenek, elbeszélgessenek. Reméljük, hogy a találkozó minden résztvevője elégedetten és energiával feltöltődve tért haza.

Támogatóink:

Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Budapest

Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Lévai – Nagykürtösi Területi Választmánya

                                                                                                       Matyis Edit